6. fejezet

ZAYN

 - Danielle? - kérdeztem újra.

Nem jött válasz. Valahogy gyanítottam, hogy ő az, mivel ha Liam vagy Niall lettek volna, már régen előugrottak volna, és kérdőre vonták volna, amit hallottak.

 - Danielle? Liam? Niall? - ismételtem magam.

 - Hagyd már, Zayn! Akárki is volt az, már lelépett - idegeskedett Harry.

Imádtam, amikor kioktatott, de abba belehalt volna, ha elmondja, hogy hogyan lehetett ilyen meggondolatlan, hogy találkozott vele, majd a People címlapjára került.

 - Elmondod végre, hogy mi történt pontosan?

 - Semmi!

 - Akkor miért vagy a People címlapján?

 - Te meg miért vagy ilyen ideges?

 - Harry...

Leültem a kanapéra. Elegem volt mindenből, főleg belőle. Csak be akartam zárkózni valahova, és eltűnni egy időre.

 - Csókolóztunk.

Igen, ezt láttam az újságban is, mégsem akartam hallani tőle.

 - Honnan tudhattam volna, hogy éjjel negyed tizenegykor még tele van a város paprazzikkal?

 - Akkor is lehetett volna eszed, hogy nem a park közepén találkoztok.

 - Nem gondolkoztam. Azt hiszem, szeretem őt - vallotta be.

Ezt akartam a legkevésbé. Hányingerem lett.

 - Nem lehetsz ennyire önző! Ha ez kiderül, nem csak te leszel bajban.

 - De az nem fog megtörténni, ugye?

 - Nem tudom.

 - Remek. Most akarsz magamra hagyni? Köszönöm, nagyon jó barát vagy.

 - Már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna tennem.

 - Ez most komoly? Csak egyvalamit kérek, mégpedig azt, hogy fogd be a szád és ne szólj senkinek semmit, és nem lesz semmi baj - teljesen kétségbe volt esve, már szinte ordított.

 - Nem kellek én ahhoz, hogy megtudják. Ott van az újság.

 - Csak ne legyél ennyire optimista.

 - Én csak reális vagyok.

 - Maradjunk annyiban, hogy pesszimista.

 - Ha te mondod - fintorogtam.

 - Akkor most velem vagy, vagy ellenem? - kérdezte.

 - Rendben, nem hagylak magadra - megadtam magam neki, elvégre a barátom volt. - Csak ne köszönd meg, mert nem szívesen teszem.

 - Köszönöm!

Ennyit ért, amit mondtam.

Miután kimondta, megölelt. Elég kínos volt, többnyire csak a hátát ütögettem.

 - Most megyek, és két kilométeres körzetben felvásárolok minden olyan újságot, amin rajta vagyok.

 - Te nem vagy normális.

 - Tudom - vigyorgott, majd elment.

 - Neked is szia.

Ránéztem az órára, ami 12:17-et mutatott. Ez azt jelentette, hogy a többiek körülbelül két, maximum két és fél óra múlva visszaérnek a moziból. Úgy döntöttem, futok egyet. Szükségem volt rá.

DANIELLE

A film nagyon jó volt, bár inkább a délelőttön törtem a fejem. Sejtésem azért volt, hogy Harry és Zayn miért borultak ki annyira, de az túl abszurd volt. Már eléggé elmerültem a gondolataimban, amikor Niall felkiáltott.

 - Együnk pizzát! Ez a kedvenc pizzériám.

 - Most zabáltad magad tele popcornnal, nachossal, meg fél liter kólával - forgatta a szemeit Liam, majd elhúzta a bejárattól.

 - Na és? A pizza az pizza. Ha látsz egyet, megeszed. Ez szabály. Louis, velem tartasz?

 - Én aztán biztosan nem, majd Danielle.

Niall kérlelő szemekkel nézett rám.

 - Kösz, most kihagyom - tudattam vele döntésem.

 - Most utállak titeket. Meg vagyok sértődve.

 - Jaj, de kár - mondta ironikusan Liam.

 - Öri-hari, durci-murci, sosebari? - grimaszolt Louis, majd sírást kezdett imitálni.

 - Nem, az túl csajos - gúnyolódott Niall, majd belevágott egy hatalmasat a hasába.

 - EZT MOST MIÉRT? EZ FÁJ!

 - Azért Louis, mert a férfiak így rendezik le. Majd máskor eszel velem pizzát.

 - Oké, ha befejeztétek a csajbunyót, akkor kinyithatjátok az ajtót. Nálam nincs kulcs, az ajtó meg zárva van - térítette őket észhez Liam.

Niall odadobta neki a kulcsot, ő meg kinyitotta az ajtót. Maga elé engedte a még mindig csipkelődő fiúkat. Amikor én mentem volna be, megfogta a karom és a szemembe nézett.

 - Mi történt? Látom rajtad, hogy valami nincs rendben.

Ilyenkor utáltam, hogy ennyire ismert.

 - Ne itt. Akárki meghallhat.

Beléptem a bejárati ajtón, és a szobájába mentem. Liam követett, majd becsukta az ajtót.

 - Azért jusson eszetekbe, hogy mi is itt vagyunk! - kiabált a nappaliból Louis, majd hallottam, ahogy pacsizott, valószínűleg Niall-lel. Akárhányszor Liammel a kettesben voltunk, mindig eszébe jutott valami perverz poén.

 - Fogd be! - horkant fel, majd mind a ketten nevetésben törtünk ki.

 - Hagyd, hagy élje ki magát.

 - Szóval, mi történt?

Leültem, és megvártam, amíg ő is.

 - Zayn.

 - Mit csinált már megint?

 - És Harry.

 - Tessék?

 - Amikor visszarohantam a kulcsokért, hallottam őket veszekedni.

 - Ez nem jelent feltétlenül rosszat. Néha szoktak.

 - Arról, hogy Harry nagy bajban van, és Zayn nem hagyhatja magára?

 - Mit csináltak?

 - Nem tudom, de azt hiszem, Zayn mutatott valamit Harrynek, amitől totál kiakadt.

 - Van tipped rá, hogy mi lehet az?

 - SMS? Cikk? Újság? Millió dolog lehet. Az is lehet, hogy csak félreértettem.

 - Reménykedjünk. Már ez is sok Louisnak, pedig nem is tud mindent.

 - Én akkor is utána fogok járni.

 - Segítek - megfogta a kezem.

 - Niallnek elmondjuk?

 - Nem tudom. Majd ha biztos, hogy nem azért került bajba Harry, mert Zayn észrevette, amint Louis maradék csokiját majszolja.

 - Oké - nevettem fel.

Ledőltem Liam ágyára, ő meg mellém feküldt, átkarolt, majd a fülembe súgta: 

 - Szeretlek.

Éreztem, ahogy a lehelete csiklandozza a fülem, amitől teljesen elöntött a melegség.

 - Én is szeretlek.

Elmosolyodtam, majd megcsókolt.

LOUIS

 - Szerinted mit csinálnak Liamék? - viccelődött Niall.

 - Honnan tudjam? Biztosan malmoznak.

 - Ők legalább nem unatkoznak. Amúgy hol van Harry és Zayn?

 - Nem tudom, de muszáj volt ennyire hason vágnod?

Felemeltem a pólóm és megmutattam neki, ahol megütött.

 - Lila.

 - Legalább színes. Igazából még csak meg sem bántam.

 - Máskor, ha verekedhetnéked van, megtennéd, hogy nem engem ütsz meg?

 - Hali, srácok!

 - Emlegetett szamár - köszöntöttük egyszerre Zaynt.

 - Nektek is szia. Rólam beszéltetek?

 - Is.

 - Amúgy hol voltál? - érdeklődtem.

 - Futottam.

 - Azt látom. Meg érzem is.

Niall befogta az orrát és betuszkolta Zaynt a fürdőszobába, majd visszaült mellém és bekapcsolta a TV-t. Éppen sztárpletykák mentek.

 - Louis Tomlinson és a barátnője, Eleanor tegnap reggel szakítottak ismeretlen okból. Talán a lány csak a hírnév miatt volt együtt a One Direction énekesével?

A torkom teljesen elszorult. Még csak egy nap telt el, honnan tudták meg ilyen hamar?

 - Kapcsold ki! - parancsoltam Niallre.

 - Ne haragudj! Nem tudtam, hogy ez fog menni.

 - Nem a te hibád.

Levegőt sem kaptam, teljesen leblokkoltam. Egyvalamit ismételgettem a fejeben: El ne sírd magad, el ne sírd magad, el ne sírd magad, el ne sírd magad.

A francba. Ennyit az akaraterőről és az önkontrollról.

 - Hozok zsepit - sóhajtott fel Niall.

 - Köszi.

Közben befutott Harry.

 - Szia Lou! Mi a baj? - nézett rám aggódó tekintettel.

 - Épp most mondták be a TV-ben, hogy szakítottunk Eleanorral.

 - Sajnálom. És mit mondtak még?

Leült mellém, maga elé húzta az egyik díszpárnát, és piszkálgatni kezdte. Védekező mechanizmus. Ez nála egyet jelentett azzal, hogy fél, kétségbeesett és zavarban van. De mégis miért?

 - Semmi mást. Ötletem sincs, honnan tudják.

 - Ó, helló Harry! - köszöntette Niall. - Hol voltál?

 - Mizújs, Niall? - integetett. - Csak izé... sétáltam. Most megyek. Aludni.

 - Fél négykor? Te tudod. Tessék Louis. Zsepi.

Hálás voltam a srácoknak, amikért itt voltak nekem.

 - Utálok bőgni.

 - Tudod mit mondanak. Ha sírsz, szebb leszel.

 - Nem hiszem. Megyek a garázsba, ott tartom a tartalék csokikészletem.

Kimentem a nappaliból, egyenesen a garázsba. A csokim nem volt ott, ahová a legutóbb tettem. Ha a többiek megették, ki fog törni a harmadik világháború.

Úgy döntöttem, megkeresem, hátha csak valaki elpakolta. Éppen kotorásztam, amikor egy hatalmas dobozt láttam a sarokban, ami a múltkor még nem volt ott. Kinyitottam.

Tele volt újságokkal, ráadásul ugyanazzal, a legújabb People magazinnal. Megfogtam a legfelsőt, és jobban szemügyre vettem a címlapot.

Harry csókolózott egy lánnyal, aki csak hátulról látszott.

Aztán még jobban megnéztem az ismeretlent, és nem hittem a szememnek.

Eleanor volt az.

Ne haragudjatok, hogy tegnap nem volt új rész. Fellépésem volt, és későn értem haza. Remélem tetszik, kommenteket! Mimi :) xx